 |
A
boldogsághormon hatása az egészségre:
A betegségek megnyilvánulásai, észlelése és
orvos elé kerülése között van egy hosszabb-rövidebb időszak, amit
lappangási időnek nevezünk. Ahhoz, hogy egy szerv vagy szerv együttes,
esetleg az egész szervezet megbetegedjék, egy bizonyos időnek kell
eltelnie. Eközben a szervezet megpróbálja visszaállítani a megbillent
pszichoszomatikus egyensúlyt, ha ez nem sikerül, akkor betegségtüneteket
okozva figyelmeztet, hogy baj van. A betegségek oka legtöbbször az
immunrendszer gyengesége, melyet a boldogsághormon, az endorfin hiánya okoz.
A boldogsághormon szerepe az ember életében:
Az teremtő úgy alkotta meg a földön lévő
élőlényeket, hogy a több ezer hormon között vezérlő hormonként, az ún.
boldogsághormont, az endorfint építette be az agy limbikus rendszerébe. A
boldogsághormon a
1hippocampusban
képződik, s hatására az élőlények vérében ózon szabadul fel, s ennek
hatására egy lebegő kéjérzet alakul ki, mely a (test és lélek)
elégedettségét, un. boldogság-érzetet váltja ki. Ez a lebegő érzés, egy
semmihez nem hasonlítható érzés (a kábítószer fogyasztás és a különböző
szenvedélybetegségek pl. alkohol, célja is a boldogság-érzetnek és
az ebből adódó lebegő érzésnek a kiváltása). A boldogsághormon állandóan ismétlődő
képződése és szabadon áramlása ösztönzi - ingerli a testet és a lelket.
Ennek a napi többszöri átélése, újra és újra megerősíti az élőlényekben
azt, hogy érdemes élni, van értelme a dolgoknak és az életnek. Normális
élethelyzetben, azaz
2optimális
körülmények között az élőlényeknek többnyire örömérzetük van, azaz
boldogok.
(1hippocampus: az
előagy /nagyagy/ egy része, az emberben, a halántéklebeny csúcsában, a
hatrétegű agykéreg /neocortex/ alatt található. 2optimális
körülmények: ez fajonként, és egyénenként változó. Azaz minden embernek
és minden élőlénynek - sőt élethelyzetenként is - lásd: Maslow piramis -
mást jelent az optimális körülmény)
A boldogsághormon képződése:
A boldogsághormon képződését a legelemibb
emberi tevékenység, a szeretkezés, illetve az általa kiváltott kéjérzet
is elindíthatja. Ez egy alapvető ösztön, mely az élőlények nagy részénél
csak szaporodási ösztön - míg az embereknél egy alapvető örömforrás is
egyben - ezt a teremtő azért plántálta az élőlényekbe, hogy
„automatikusan” ösztönözze őket a szaporodásra. De boldogsághormon
képződését váltja ki az emberekből az ismétlődő sikerélmény is - siker a
munka, a tanulás, a párkapcsolat, a környezettel való kapcsolat stb.
terén. Kiben - kiben további sikerélményt vált ki az, amit szeret
csinálni: pl. olvasás, tv nézés, videózás, mozi, színház és kiállítás
látogatás, szórakozás, játék, kirándulás, hobbi, stb. Ezek mind - mind
boldogsághormon (endorfin) képzést kiváltó dolgok. Optimális körülmények között
plusz boldogságérzetet vált ki az öncélú, csupán a boldogságszerzésre
alapuló cselekmény is, pl. az önfeledt test - lélek és/vagy szellemépítő
munka (azaz önfejlesztés) kreatív alkotás, különböző feladat és
problémamegoldás is.
A boldogsághormon képződésének akadályai és
következménye:
Ha az élőlény az őt boldoggá tevő
tevékenységeiben akadályozva van, vagy monotonná válik a vele vagy
általa végzett tevékenység, akkor az első fázisban beszűkül a tudata és
a külvilággal szemben érzéketlenné válik. Majd a következő fázisban
önmagába fordul és előbb a szűkebb környezetével (család, barátok) majd
az egész külvilággal szemben ellenségessé válik. Ha objektív okok
meggátolják az egyént a nap, mint nap való örömszerzés gyakorlásában,
arra az egyén szervezete előbb utóbb betegséggel reagál. Mert a
boldogsághormon képződését kiváltó öröm, vagy minimum elégedettség
állandó hiánya a vér információs mezejében egy olyan ingerszegény
állapotot hoz létre, mely az agy limbikus rendszerének megbillenéséhez
(a belső egyensúly felbomlásához, depresszió) majd a szervezet immunrendszerének a
gyengüléséhez, végül egyes szervek, szervrendszerek, megbetegedéséhez
vezet. A kialakult betegség addig gyógyítható, míg az egyénben megvan a
boldogság (minimum elégedettség) elérésének a reménye. A reményvesztett
emberek nem gyógyulnak és nem gyógyíthatók, ugyanis a reménytelenség
gondolata, a remény elvesztése megakadályozza a boldogsághormon
képződést. Így leáll a szervezet megújulása és regenerálódása, ha nincs
élni akarás, a szervezet feladja a küzdelmet és bekövetkezik a halál.
Budapest
2014-11-16
Írta és
szerkesztette:
Sámuel jós, numerológus & terapeuta
Elérhetőség:
1181 Budapest, Havanna u.
Bejelentkezés:
+36-20-344-1742
|
